Egy korábbi bejegyzésben már említettem, hogy kitérek majd a sportegyesületek, sportklubok bevételeire. Fűre lépés előtt egy klasszikus a városi piacról:
- Egy almát kérek.
- Kettő lett, maradhat?
Kérdezz meg egy átlag magyar sportvezetőt, hogy "Rezsőkém! Honnan jön a pénz?", vagy talán szakmaibb kérdéssel -amit elsőre valószínűleg nem is ért- "Rezső! Mit tudsz mondani a klubod bevételszerkezetéről?". Válaszként valami hasonlót kapsz majd: "Hát öööö, vannak a támogatók ugye, az autószalonos Feri évi 5 gurigát utal. Aztán jön a jegyekből is meccsenként úgy negyvenezer. Az önkormányzattól pedig kapunk évi félmillió felszereléspénzt.". Ekkor kell visszakérdezned, hogy "Igen és? Tovább? Ennyi? Arányaiban, típusaiban, egyebek?". Ez a Lajtától nyugatra úgy működik, hogy kiadnak -a sajtónak, a szurkolóknak, a szakembereknek- egy éves összefoglaló beszámolót, grafikonokkal, táblázatokkal, százalékokkal stb.. A Manchester United például mindenképp.
Nézzük, hogy ideális esetben milyen bevételekkel számolhat egy élvonalbeli, látványsportot szervező sportegyesület, sportklub:
- szponzorációs és reklám bevételek (a szponzor itt lehet pl. az önkormányzat is, ezért azt nem kezelem külön típusként)
- közvetítési jogdíjak értékesítéséből származó bevétel (hacsak nem úgy van, mint amit ebben is említettem)
- jegy-, és bérletértékesítés
- a merchandising bevételei
- játékjogok adás-vétele (ha az jellemző a sportágra)
- egyéb (1. például külső mecenatúra, vagy akár belső -tulajdonosi plusz pénzek- lsd. Abramovics 2. pl. saját tulajdonú létesítmény bérbeadása, maga a csarnok, stadion, vagy akár irodák, stb.)
Ezek a legfontosabbak, amelyek azonban sportáganként, országonként eltérő arányban szerepelnek, a klubmodell és a sportgazdasági kultúra fejlettségétől függenek (lsd. például a hazai merchandising fejlettségi szintjét).
Azokat pedig a sportvezetők alakítják...
