A több mint száz éves Tour de France a világ egyik legismertebb sportrendezvénye. Mára olyan globális márkává nőtte ki magát, mint például a Forma-1. A sportértéken túl gazdasági hatása is jelentős. Euromilliók a rendezési költségekben és a csapatokban, milliárdok a képernyők előtt. Jelen cikk a Tour de France gazdasági hátterét mutatja be.

Az ember bármibe kezd, szinte az első kérdése: „mit kapok én ezért?”, „mennyi jár nekem?”. Elemezzük a Tourt először a sportolók és a csapatok díjazása szempontjából. A francia körverseny során 20 csapat 180 versenyzője 3500 km-en keresztül küzd a végső győzelemért. A legendás sárga trikó elnyerése, vagyis az összetettbeli elsőség mellett egyéb kategóriák is vannak. A hegyi pontversenyben végső győztes (pöttyös trikó), a sprint pontversenyben első (zöld trikó), a legjobb fiatal versenyző (fehér trikó), a legaktívabb kerékpáros (piros rajtszám), és a csapatversenyben első (sárga rajtszám). A kiemelt trikókat, illetve rajtszámokat a verseny aktuális állása szerint viselik. Jelentős még a szakaszgyőzelem, illetve az egyes legendás hegycsúcsok különdíjai. A szervezők által a csapatoknak és a versenyzőknek kifizetett összeg 3,2 millió euró. Ez három részre bontható:

I. Pénzdíjak – 2 millió EUR

Az egyéni összetett végső győztese 450 ezer, a hegyi és a sprint pontversenyek győztese 25-25 ezer, a legjobb fiatal és a legaktívabb versenyző pedig 20-20 ezer eurót vihet haza. A csapatverseny győztese a Tour végén 50 ezer euróval lesz gazdagabb. A végső győzelmeken kívül az egyes szakaszokon elért helyezést (pl.: egy szakaszgyőzelem 8000 euró), a hegyeken elért eredményt (pl.: első helyezés egy kiemelt kategóriás hegyen 800 euró), és a sprinthajrákat (pl.: első hely 800 euró) is díjazzák. Az aktuális szakasz legjobb csapata 2800 eurót kap. A megkülönböztető trikók és rajtszám viselésének napi díjazása: sárga - 350; pöttyös - 300; zöld - 300; fehér - 300; piros rajtszám - 2000 euró. Az idei versenyben két különdíj is van. A legendás Tourmalet és a Saint-Bernard hegycsúcsokra elsőként érkező versenyző egyaránt 5-5 ezer euró díjazásban részesül.

II. Részvételi költségek – 1 millió EUR

A csapatok -részvételi költségek fedezésére- egyenként kb. 50 ezer euró támogatásban részesülnek.

III. Jelenléti bónusz – 200 ezer EUR

Személyzeti költségekre 1600 euró/versenyző a csapatoknak.

A díjazás csak egy elenyésző szelete a körverseny költségvetésének, ugyanis a becsült Tour-büdzsé mintegy 100 millió euróra rúg. A bevételi források a következők: televíziós jogdíjak (50%), szponzoráció (40%), városok pályázati pénzei és egyéb bevételek (10%). Utóbbi kisebb magyarázatra szorul. A Tour de France útvonalát két-három évre előre tervezik. Az egyes városok között óriási a verseny -főként turisztikai és arculatépítési szempontok miatt!-, nem csak egy adott szakasz start és célpontjának kijelöléséért, hanem az útvonalba kerülésért is. Ezért a szervezők pályáztatják a városokat. (A Tour szervezője az ASO csoport. Többek közt a Dakar Rallyt is ez a cég szervezi, fő profilja azonban a kerékpárversenyek szervezése.) A városoknak megéri, ugyanis egy-egy rajt, cél, illetve áthaladás végett több százezer ember érkezik a helyszínre. Így az eltöltött vendégéjszakáknak -és a különböző fogyasztási kiadásoknak- köszönhetően bőségesen megtérülhetnek a rendezési költségek. A televíziós bevételeket nem kell magyarázni, a globális sportvilágban óriási pénzeket jelent a sportesemények televíziós jogdíja. A szponzori bevételek tekintetében a négy főszponzor (Carrefour, Skoda, LCL, Vittel) egyenként 3-5 millió euró közötti értékben, míg a további hivatalos partnerek (pl.: Festina, CSC, Orange stb.) 1-2 millió euró értékben szponzorálják a körversenyt. A hivatalos partnerek jogosultak -például az olimpiához hasonlóan- a Tour-logóját használni, termékeiket ezzel kapcsolatban promótálni, stb..

Felmerül a kérdés, hogy miért éri meg a szponzoroknak a Tour de France-t támogatni? Erre magyarázat a körülbelül 15 millió helyszíni -a sportesemények klasszikus bevétel-szerkezetével szemben itt nem számolunk jegybevétellel- és a 2 milliárd tv néző, a több ezer sajtótermék és cikkeik, illetve az új média által nyújtott lehetőségek (a Tour-al több százezer weboldal, blog, megosztó, stb. foglalkozik).

A kiadási oldalhoz -a díjazás mellett-  az előkészületi, rendezési és utóköltségek tartoznak. Például az egyik rendező város, Besançon rendezési költségei 400 ezer eurót emésztenek fel, ennek fedezéséhez a szervezők 100 ezer eurót biztosítanak.

A Tour globális költségeinek áttekintése után nézzük mi a helyzet a csapatok háza táján. Azt ugye láthattuk, hogy milyen díjazásban részesülhetnek a verseny folyamán és végén. Azonban a kerékpárosok éves fizetése az elnyerhető pénzdíjaktól jóval több, egy-egy bringás több százezer, vagy millió eurót keres évente, nem beszélve az egyéb kapcsolódó költségekről. Akkor mégis miért éri meg fenntartani egy istállót? Az egyik magyarázat, hogy több nagyobb verseny is van az évben -bár jóval szerényebb díjalappal-, ettől azonban lényegesebb, hogy jelentős szponzori bevételekkel számolhatnak. Vegyük sorra tehát a jelenlegi Tour csapatok költségvetését, szponzorait:

Látható tehát, hogy vannak szerényebb és vannak nagyobb mozgástérrel, költségvetéssel rendelkező csapatok. Két olyan speciális istálló van a mezőnyben, amely szinte „vadkeleti” állami modellen alapul. Az egyik az orosz állami-politikai projektként működő Katusha, amelyről hallani, hogy évi 30 millió eurós költségvetést terveznek, egy szuperistállót üzemeltetve. A másik a kazah Astana, amely mögött kazah állami cégek állnak. Az Astanának tavasszal pénzügyi gondjai voltak, de a kazahok gyorsan tudtára adták a világnak, hogy szó sincs csődről. Időnként felröppennek olyan hírek, hogy más sportágakhoz hasonlóan a kerékpársport esetében is bevezetnék az úgynevezett fizetési sapkát. Ez irányú konkrét lépés azonban még nem történt.

A cikkben megpróbáltam kifejteni a Tour gazdasági jellemzőit. Remélem átfogó képet kaptatok, bár tény, hogy sok minden kimaradt, volna még miről írni. A kommentekben folytathatjuk!

Amúgy elképesztő pénzekről és globális hatásokról van szó. A gazdasági mechanizmusok mellett érdekes az a tervezési-szervezési-munka folyamat, ami a körverseny előkészítését, lebonyolítását és az utómunkákat jellemzi. Van mit tanulni tőlük.

Sőt… Kötelező!